Gyógyszerek a szervezetben lévő méreganyagok számára

A két szó közül közvetlenül az utóbbi utal arra, hogy mit is lehet megvásárolni a szóban forgó boltban. Szűkebb értelemben ma már mindent magába foglal, ami az állati és emberi betegségek gyógyítására alkalmas vegyületekkel foglalkozik. Mi valójában a gyógyszer?
Tünetek, hogy májunkban sok a méreganyag
Ennek azonban semmi alapja nincsen, hiszen maga az emberi szervezet is vegyületekből, vagyis egymással vegyülő anyagokból áll. Még meg sem ittuk a magjából készült főzetet, a kávécserje máris elkábít minket, a színpompás bogyóival. Ahhoz, hogy meg is ihassuk a levét, nagyon sok folyamaton kell keresztülmennie a bogyóban rejlő magnak. Nagyon sok vegyszernél, és így gyógyszernél is mennyiség kérdése, hogy jót tesz-e, vagy éppen ellenkezőleg: megmérgezi az embert.
Ezt mindenki ismerheti, akár a háztartásban használt vegyszerek kapcsán is a ragasztók gőzét pl.

Ugyanígy a növényi eredetű kakaótól, kávétól, nikotintól vagy egyes fűszerektől is megmérgeződhetünk, ha egyszerre túl nagy mennyiségben és töménységben esszük, isszuk vagy szívjuk.
Az egymással vegyülő anyagok alapegysége a molekula, amely még viseli az anyag minden, jellemző tulajdonságát.

Az emberi szervezetben zajló, mindenfajta folyamat a molekulák kölcsönhatására vezethető vissza, így a betegség folyamata is. A betegség a kémiai folyamatok zavara, ezért lehet kémiai szerekkel befolyásolni. A gyógyszerek mindegyike olyan molekulán alapul, amely kapcsolatba tud lépni a szervezetben lévő, meghatározott molekulákkal, például azokkal, amelyek működését a kórokozók megzavarták, vagy éppen azokkal, amelyek akadályozni tuják a rossz működési folyamatokat, a kórokozók túlszaporodását.
Sok gyógyszer — mint a morfium vagy az orvosi szén — ugyanolyan anyag, mint amilyet az emberi szervezet maga is előállít. Éppen ezért a gyógyszerkészítés egyik legnehezebb része az úgynevezett támadáspont kialakítása: a gyógyszereket lehetőleg úgy kell kialakítani, hogy kizárólag a betegséggel összefüggő molekulákra hassanak.
A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulafragmentumok, amelyek külső elektronhéjukon párosítatlan elektront tartalmaznak.
Ezt száz százalékban nem mindig lehet elérni, ezért gyógyszerek a szervezetben lévő méreganyagok számára legtöbb gyógyszer másutt is hat, vagyis mellékhatásokkal rendelkezik. A magyar Szent-Györgyi Albertnek köszönhetjük a C-vitamint, mint porban vagy tablettában is bevehető gyógyszert.
A tudós az as évek végén addig ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, s miután megállapította az összetételét C6H8O6hexuronsavnak nevezte el Ezután szegedi laboratóriumában olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni a hexuronsavat, és meg is találta a szegedi paradicsompaprikában. A növény 10 liter présnedvéből 6,5 gramm hexuronsavat lehetett előállítani.
Tillmans a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal, és a skorbut elleni hatásra utalva, közösen aszkorbinsavnak nevezték el.

Közismert, hogy a rákos betegségekre ható gyógyszereknél a legnehezebb ezt a problémát megoldani, hiszen ott, a kemoterápiák során alkalmazott gyógyszereknek az a szerepük, hogy megakadályozzák a sejtek burjánzását. Csak az utóbbi időkben kezdtek körvonalazódni annak lehetőségei, hogy a bevitt anyagok valóban csak a kóros sejtek szaporodásába avatkozzanak bele, és az ép sejtek természetes szaporodását ne érintsék.
Ezt a kettőt azonban még mindig nagyon nehéz elválasztani.
- Macmiror tabletták felnőttek giardiasisához
- Helminták mosása
- Tünetek, hogy májunkban sok a méreganyag - HáziPatika
- Beöntés ascarisból
- A farmakológia alapjai | Digitális Tankönyvtár
- A mértékegységben a ttkg testtömeg-kilogramm-ot jelöl.
- Toxikológia – Wikipédia
A farmakológia egyik altudománya, a farmakodinámia foglalkozik azzal, hogy melyik anyag milyen módon fejti ki hatását az élő szervezetben. Mióta létezik gyógyszeres kezelés?
- Az enterobiasis kezelése gyermekeknél
- Méregtelenítés - Mire is mondjuk tulajdonképpen?
A gyógyításhoz kezdettől fogva hozzá tartozott a gyógyszeres kezelés is, párhuzamosan a nem gyógyszeres, sebészeti-fizikai jellegű beavatkozásokkal. A gyógyszeres terápia fejlődését a módszerek használata alapján oszthatjuk két, nagy korszakra. Az első korszakban, az őskortól nagyjából a Így a növények és ásványi anyagok jótékony hatásait igyekeztek hasznosítani. A második, nagy korszak már a szerves kémián és a kísérletezéseken alapult, ami azt tette lehetővé, hogy a természetadta anyagokból kivonják és szintetizálják a hatóanyagokat.
Vagyis már nem kellett közvetlenül a természethez fordulni, ha valaki például a nátháját a fűzfakéregben rejtőző szalicilsavval aszpirin, kalmopyrinvagy a pirospaprikában termelődő aszkorbinsavval C-vitaminnal akarja gyógyítani.
Méregtelenítés - Mire is mondjuk tulajdonképpen?
Ma már nem kell egész erőket kivágni azért, hogy a kellő mennyiségben nyerjünk egy növényből hatóanyagokat. Mérgező anyag önmagában nincsen, hiszen ami az egyik élőlény számára káros, az a másik számára természetes vagy hasznos is lehet.

Ezért csak mérgező hatás létezik. De még ez sem ilyen egyszerű!
Mi a farmakológia?
A bér- és önkéntes gyilkosok legnagyobb kétségbeesésére az emberiség azt is kitapasztalhatta, hogy ha kis adagokban juttatják a szervezetébe, akkor ott a mérgező anyag nemcsak ölhet, hanem szelíden be is épülhet. Hosszú távon persze fájdalmakat vagy idegrendszeri zavarokat fog okozni, de azon a rövid távon, amelytől a gyilkos szándékú adagolója hasznot remél, gyógyszerek a szervezetben lévő méreganyagok számára fogja megölni a kiszemelt személyt.
Mithridatészt Kr. Hogy erre a lehetőségre miként jöhetett rá, arra nézve csak találgatni tudunk: valószínűleg egyszerűen kiváló önmegfigyelő volt, és kitapasztalta, hogy kis adagban megivott, mérgező teáktól mondjuk pl.
Így érett korára tökéletes védettséget szerzett a mérgekkel szemben, amivel azonban csapdába is esett.
Toxikológia
Mithridatész profilképe Egy háborúsorozata végén ugyanis a saját fia lázította föl ellene a fővárost, és ő maga egy toronyba szorult vissza. Mivel hiába tárgyalt a felkelőkkel, reménytelenné vált a helyzete, ám azt semmiképp sem viselte volna el, hogy a saját fia fogságába esik. Ezért úgy döntött, hogy öngyilkos lesz.
Igen ám, de mivel? Hiszen őrá már semmiféle, akkor ismert méreg nem hatott — immunis volt, mindegyikkel szemben!

Így kénytelen volt megkérni egy kelta zsoldosát, hogy szíveskedjék megölni őt. Az meg is tette, és így távozott az élők sorából a pontoszi király. Neve azonban örökre fennmaradt, mert a mérgekkel szembeni ellenállóképességnek, immunitásnak máig mithridatizmus a neve, az ellenmérget pedig pl. Lévai Júlia Ez a cikk eredetileg márciusában jelent meg a mimicsoda.