Gyurusféreg fajtak
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet gyurusféreg fajtak szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az féregtelenites nemetul, a specializálódás révén.
Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.
A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már képessé váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik gyurusféreg fajtak csak nedves helyeken, talajban élnek.
A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, de még ősszájuk van. A szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak.
Az evolúció során a szelvényezettség először a gyűrűsférgeknél jelent meg a talajban történő mozgáshoz alkalmazkodva.
HALÁLFÉREG - GYILKOS SZÖRNYETEGEK (2018.02.23.)
Külső és belső szelvényezettségük is lehet. A gilisztáknak mindkettő van. A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít.
A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól. A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő símaizommal: bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást perisztaltikus mozgást tudnak végezni.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található. Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha a hosszanti izmok húzódnak össze, akkor az állat rövidebb és vastagabb lesz. Ezután a farki végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz.
Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] Elterjedése holarktikus ; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él.
Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről. A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály.
Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és végbélnyílás van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot és csak a tápanyag molekulák jutnak a vérbe.
Háromszakaszos bélcsatornájuk van. A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai Osztály: Soksertéjűek Faj: ehető paloló, világító féreg tengerekben élnek Osztály: Nyeregképzők Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta Alosztály: Piócák nadályok.
- A Magyarországon előforduló féregfertőzések
- Féregkezelési rendszerek
- nenyp.hu - A macska leggyakoribb bélférgei
- Undorító: ennyi fajta féreg élhet a testedben Life.
