Az agy helmintjai. Emberi agy – Wikipédia
Az agydaganatokkal kapcsolatos szakkifejezések magyarázata A központi idegrendszer részei az agy és a gerincvelő. Szervezetünk legvédettebb szervei. Előbbi az erős csontokból álló agykoponyában az agy helmintjaimíg az utóbbi a csigolyák alkotta gerinccsatornában canalis spinalis foglal helyet.
További védelmet nyújt az agynak és a gerincvelőnek a csontos üregeken belül lévő erős és szívós burok, amely körülveszi őket. Orvosi kifejezéssel kemény agynak, illetve gerincvelői buroknak dura mater hívják. Felszínüket két vékonyrétegből álló lágyburok az agy helmintjai fedi.
Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú. A szürkeállomány színét az idegsejtek lényeges mennyiségbeli jelenléte okozza, a túlnyomó részben dendritekből és axonokból álló fehérállományét az axonok fehéres burka, a mielinhüvely. Az emberi agyban becslés szerint 50— milliárd idegsejtvagyis neuron van.
Ennek rétegei között vékony folyadékköpeny, agy- és gerincvelői folyadék liquor cerebrospinalis található, amely további védelmet nyújt a külső behatások okozta rázkódásokkal szemben, mintegy párnát képezve körülöttük. Érthető ez a különleges védettség, hiszen minden gondolatunk, mozdulatunk, cselekvésünk, emlékezetünk, magatartásunk, tudásunk, a környezetünkkel való kapcsolatunk, érzék- és egyéb szerveink működése, egyszóval létünk, emberi mivoltunk, egyaránt a központi idegrendszerünk zavartalan működésének függvénye.
Az élet különös fintorának tekinthető az, hogy ezek az agy helmintjai legfontosabb szerveink egy csontokból felépülő "börtönben" végzik létünket meghatározó tevékenységüket. Az emberi agy felépítése Mint ismeretes, a felnőtt ember agya körülbelül gramm súlyú. Felszíne erősen tagolt. Szélesebb-keskenyebb kanyargós, hurkaszerű képződmények, az ún.
Az agynak három fő része van: a nagyagy cerebrum ,a kisagy cerebellum és az agytörzs truncus cerebri. Ez utóbbinak részét képezi a híd pons cerebria nyúltagy, illetve a nyúltvelő medulla oblongata. E részek szorosan együttműködnek, de mindegyiknek más, sajátos feladata van.
Ismert, hogy a nagyagy két, ún. Mindegyik féltekének homloktáji frontalisfali parietalishalántéktáji temporalis és tarkótáji occipitalis lebenyét különítik el, és agyalapról is külön szokás beszélni.
A két agyfélteke egy rostokból álló sarló alakú képlet, az ún. Az agyalapon külön csontos kamrába zártan foglal helyet az agyalapi mirigy hypophysisamely a belső elválasztású belső secretios endokrin mirigyeink működését szabályozó tevékenységeket végzi.
Egy másik, ugyancsak ezen a tájon elhelyezkedő mirigy a tobozmirigy glandula pinealis.
Áttekintés[ szerkesztés ] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány.
Ennek léte, elhelyezkedése és működése már kevésbé ismert. Erről hosszú ideig a szakemberek is nagyon keveset tudtak.
Emberi agy
Újabban vált ismertté, hogy a melatonin nevű hormont termeli. Ez a hormon - mai ismereteink szerint - meghatározó szerepet játszik nem csak az összes többi belső elválasztású secretios mirigyünk ritmikus működésének szabályozásában, hanem az egész szervezet bioritmusának ellenőrzésében is. Az agy üreges szerv.
Állományában négy különböző alakú, egymással közlekedő üreg, ún.
Agyműködés depresszióban
Itt történik az agy- és gerincvelői folyadék liquor cerebrospinalis termelése. Az agykamra rendszerével összeköttetésben álló, a gerincvelő állományának közepén végighúzódó, igen szűk átmérőjű központi csatorna canalis centralis is tartalmaz agy- és gerincvelői folyadékot, amelyet liquornak neveznek.
Átprogramozom az agyam - Legyek okosabb!
Az agy- és a gerincvelő felépítése Az agy és a gerincvelő lágy burkának két rétege közötti igen keskeny teret is liquor tölti ki, így újabb védőréteget képez a szóban forgó szervek körül.
Itt kell megjegyezni, hogy a liquor emellett tápanyagot is szállít a vérből az agynak és a gerincvelőnek, és az azokban képződő salakanyagok elszállításában is fontos szerepet játszik. Szakkifejezéssel ún. A liquor-keringésnek az agyban és a gerincvelőben olyan szerepe van, mint a test egyéb részeiben a nyirokkeringésnek.
Az agy- és gerincvelő állománya a hazai szaknyelv szerint puha tészta- mások szerint lágy viasztapintatú. Az agy állománya igen sokféle, eltérő eredetű az agy helmintjai természetű sejtekből, bonyolult hálózatot alkotó - sok tekintetben rendezett lefutású - rostokból épül fel. Az agy- és a gerincvelő kétféle - színben is eltérő - állományból áll, a szürke- és fehérállományból. Az agy esetében a szürkeállomány nagyobb hányada annak felszínét képező vékony réteg formájában található, amelyet agykéregnek cortex cerebri nevezünk.
A szürkeállomány mélyen az agy állományában található, különböző nagyságú és alakú, körülírt gócok - szürke magvak - más néven agyi magvak nuclei cerebri. A gerincvelő felszíni kérgét nem a szürkeállomány alkotja, az annak a belsejében, a központi csatorna canalis spinalis körül helyezkedik el. Az idegsejtek felépítése A szürkeállomány idegsejtek tömegéből, a fehérállomány pedig az idegsejtek dendriteknek és tengelyfonalnak axon nevezett nyúlványaiból és az azokat övező velőshüvelyből myelin áll.
A tengelyfonalak feladata az ingerületek, információk közvetítése, részint a különböző idegsejtek, részint az agy- és a gerincvelő között. Az idegsejteknek alakjuk, nyúlványaik, elhelyezkedésük, összeköttetéseik és működésük szerint többféle formája van. Bár az idegrendszeri funkciók ellátása alapvetően az idegsejtekhez kötött, az agy- és a gerincvelő állományának nagyobb hányadát mégsem az idegsejtek, modern gyógyszer a helminták számára az ún.
Ilyen típusúak a csillag alakú astrocyták és a - latin kifejezéssel jelzett - ún. Az agy- és a gerincvelő állománya erekben gazdag. A különböző területek - felépítésüknek és működésüknek megfelelően - erekben is eltérő gazdagságúak.
50 lenyűgöző tény az emberi agyról (a tudomány jelenlegi állása szerint)
Nyirokérhálózattal viszont - más szervektől eltérően - a központi idegrendszer agy- és a gerincvelő nem rendelkezik. Az agy- és a gerincvelő legfontosabb sejtes elemeit az idegrendszeri funkciókat ténylegesen ellátó idegsejtek neuron képezik. Az agyat és a gerincvelőt befedő burok végül is háromrétegű.
Kívül az agyat a kemény agyburok dura mater veszi körül, amely vaskos, ellenálló és szívós kötőszöveti rétegből áll. A lágy agyburok két vékony hártyás lemeze közül a belső, az ún. Rajta kívül helyezkedik el a lágy agyburok másik vékony rétege, a az agy helmintjai arachnoidea.
Részekre osztottuk, leírtuk, lerajzoltuk, térképet készítettünk róla. Éppen úgy, mint a fizikai világunk térképeivel, amelyeket nagyban befolyásol a technika — gondoljanak csak a Google Maps-re, a GPS-re — ugyanaz a dolog történik az agy térképezésével is az átalakulás során. Tehát vessünk egy pillantást az agyra.
A lágy agyburok e két rétege közötti keskeny térben, az ún. Meg kell jegyezni, hogy a kemény agyburok - amellett hogy körülveszi az agyat - a koponyaüregben még két lemezt is alkot. Az egyik lemez a nagyagy két féltekéje között húzódik, agysarlónak falx cerebri nevezik. A másik lemez pedig a hátsó koponyagödörben elhelyezkedő kisagy felett van, amelyet kisagysátornak tentorium cerebelli hívnak.
A központi idegrendszer főbb funkciói Az agy- és a gerincvelő rövid anatómiai áttekintéséből is kitűnik, hogy a központi idegrendszerünk rendkívül összetett és bonyolult felépítésű. Ez a csodálatos "vezérlőközpont" irányít, felügyel, ellenőriz.
Működése teszi lehetővé minden szándékos cselekvésünket, például járásunkat, beszédünket, gondolatainkat. Irányításával mennek végbe legalapvetőbb életfunkcióink, mint például a légzés vagy az elfogyasztott ételek emésztése, anélkül hogy azt észrevennénk vagy egyáltalán gondolnunk kellene rájuk. A nagyagy féltekéi az érzékszerveink által a külvilágról közvetített információk feldolgozásával határozzák meg szervezetünk azokra adott válaszreakcióit.
A jobb agyfélteke testünk bal felét, míg a bal félteke a jobb testfél izmainak működését felügyeli, szabályozza.
A bal félteke emellett ellenőrzi és szabályozza: a beszédet, olvasást, gondolkodást, tanulást és az érzelmeinket emotio. A homloklebeny frontalis által felügyelt működések: a figyelés, gondolkodás, viselkedés, mozgás, szagérzés és a szexuális ösztönök.
Agy részei
A fali lebeny parietalis bizonyult felelősnek az értelmi, érvelési működésekért, a tapintás érzésért, belső ingerekre stimulusok adott válaszokért, a beszéd- az olvasási és a látással kapcsolatos bizonyos funkciókért. A tarkólebeny lobus occipitalis elsődlegesen a látásért felelős. Míg a viselkedés, az emlékezési képesség, a hallás, az érzelmi funkciók a halántéki lebenyhez temporalis kötöttek.
Újabb, az agy működéseiről pontosabb információkat nyújtó, az ún.
